Nem szakágakban gondolkodunk. Hanem az egész beruházásban.

← Vissza a szakmai írásokhoz

Mielőtt építkezni kezdünk – 3. rész

Az előző rész itt olvasható: A négyzetméterár jó tájékozódási pont. De rossz költségvetés.

Következő rész: A legolcsóbb ajánlat nem mindig a legolcsóbb kivitelezés →

Egy építkezéshez sokféle szakember tudására van szükség.

• Építész.
• Statikus.
• Gépész.
• Elektromos tervező.
• Energetikus.
• Kivitelező.
• Műszaki ellenőr.

És a beruházás jellegétől függően még számos további szakági specialistára.

A beruházó számára azonban van egy alapvető probléma:

Neki nem szakágakra van szüksége. Neki egy jól működő épületre van szüksége.

Ezért nálunk a folyamat nem azzal kezdődik, hogy a beruházót egyik szakembertől a másikhoz küldjük.

Egyablakos rendszerben gondolkodunk.

Először az egészet nézzük

Amikor felmerül egy kérdés, először nem azt keressük, melyik szakemberhez kell továbbküldeni.

Előbb azt vizsgáljuk meg:

Mi a beruházó valódi célja?

Milyen más területeket érint a döntés?

• A gépészetre?
• A szerkezetre?
• Az energetikára?
• A kivitelezési költségre?
• Az üzemeltetésre?
• A későbbi fejleszthetőségre?

És csak ezután fogalmazzuk meg azt a szakmai feladatot, amelyet a megfelelő specialistával kell megoldani.

A szakági tervező így már nem egy elszigetelt kérdést kap, hanem egy átgondolt beruházói igényt.

Miért fontos ez?

Vegyünk egy egyszerű példát.

A beruházó azt mondja:

„Nagy üvegfelületet szeretnék a nappaliba.”

Ez elsőre építészeti kérdésnek tűnik.

Pedig rögtön felmerülhet:

• Milyen a tájolás?
• Mekkora lesz a nyári hőterhelés?
• Szükséges külső árnyékolás?
• Hogyan befolyásolja a hűtési igényt?
• Milyen szerkezeti megoldást igényel?
• Mennyibe kerül?
• Hogyan befolyásolja az épület energetikáját?

És természetesen:

Valóban ezt szeretné a beruházó – vagy valójában sok természetes fényt és erős kertkapcsolatot szeretne?

A kettő nem feltétlenül ugyanaz.

Ha rögtön egy konkrét műszaki megoldással indulunk el, könnyen lehet, hogy már a megoldást tervezzük, mielőtt pontosan meghatároztuk volna a célt.

A beruházó ne legyen a szakágak közötti „postás”

Egy összetett projektben könnyen kialakulhat a következő helyzet:

• Az építész mond valamit.
• A beruházó továbbítja a gépésznek.
• A gépész visszakérdez.
• A beruházó felhívja az építészt.
• Közben szükség lenne a statikus véleményére is.
• Majd kiderül, hogy az egésznek elektromos vonatkozása is van.

A beruházó pedig lassan azt érzi, hogy neki kell koordinálnia olyan szakmai kérdéseket, amelyekhez nem is kellene értenie.

Mi ezt szeretnénk elkerülni.

Az egyablakos rendszer lényege, hogy a beruházó oldaláról a projektet egységként kezeljük.

A szükséges szakági egyeztetéseket pedig mi szervezzük össze.

Egy kérdés ritkán tartozik csak egy szakághoz

Hová kerüljön a hőszivattyú?

Ez gépészeti kérdés?

Természetesen.

De egyben építészeti, akusztikai, telekhasználati és akár szomszédjogi szempontokat is felvethet.

Legyen napelem?

Energetikai kérdés.

De egyben tetőgeometriai, elektromos, gépészeti és pénzügyi döntés.

Szeretnénk nagyobb fesztávú nappalit?

Építészeti elképzelés.

De azonnal szerkezeti és költségkérdés is.

Elektromos autót szeretnénk tölteni?

Elektromos szakági feladat.

De érinti a rendelkezésre álló teljesítményt, az energetikai rendszert, a parkolás kialakítását és akár a későbbi napelemes rendszer méretezését is.

Az épület nem tudja, hol ér véget az egyik szakág és hol kezdődik a másik. Egyszerűen működnie kell.

Először közösen gondolkodunk. Utána specializálunk.

Ez a Komplex működésének egyik alapelve.

A beruházói igényt először összefüggéseiben vizsgáljuk.

Megnézzük a funkcionális, műszaki, energetikai, kivitelezési és pénzügyi következményeket.

Megfogalmazzuk a valódi kérdést.

És amikor elérkezünk ahhoz a ponthoz, ahol speciális szakági tudás szükséges, bevonjuk a megfelelő specialistát.

Így a szakember már pontosan tudja:

• Mi a beruházó célja?
• Milyen keretek között kell megoldást keresni?
• Milyen más szakágakat érint a döntés?
• Milyen alternatívákat érdemes vizsgálni?
• És milyen következményeket kell figyelembe venni?

Nem a specialistát helyettesítjük. Éppen ellenkezőleg: előkészítjük számára azt a kérdést, amelyben az ő tudása valóban értéket teremt.

A megfelelő szakember a megfelelő pillanatban

Az egyablakos működés nem azt jelenti, hogy minden szakembernek az első naptól kezdve folyamatosan jelen kell lennie.

Ennek nem lenne értelme.

A projektkoordináció feladata éppen az, hogy felismerje:

• Melyik döntéshez milyen szakmai tudás szükséges?
• Mikor szükséges?
• Milyen információkat kell előtte összegyűjteni?
• Milyen más döntésekkel kell összehangolni?
• És mikor kell bevonni a specialistát ahhoz, hogy még valódi választási lehetőségünk legyen?

A jó szervezés nem attól jó, hogy mindenki folyamatosan jelen van. Hanem attól, hogy senki nem érkezik túl későn.

A beruházónak egy projektje van

• Nem külön építészeti projektje.
• Nem külön gépészeti projektje.
• Nem külön energetikai projektje.
• Nem külön elektromos projektje.

Egy beruházása van.

• Ennek van egy célja.
• Egy költségkerete.
• Egy ütemezése.
• Egy elvárt műszaki színvonala.

És végül egyetlen épületként kell működnie.

Ezért gondolkodunk mi is így.

Egy projekt. Egy összefogott folyamat. Egy kapcsolódási pont a beruházó számára.

A háttérben pedig minden kérdéshez az a szakmai tudás kapcsolódik be, amelyre éppen szükség van.

Nem nekünk kell mindenhez a legjobban értenünk

Ez az egyablakos rendszer egyik legfontosabb alapelve.

Nem az a cél, hogy egyetlen ember legyen egyszerre építész, statikus, gépész, energetikus és elektromos szakember.

Ez sem reális, sem szakmailag nem lenne helyes.

A feladatunk az, hogy tudjuk, mikor milyen kérdést kell feltenni – és kinek.

• Összefüggéseiben látni a beruházást.
• Felismerni, ha egy döntés más területre is hatással lesz.
• Időben bevonni a specialistát.
• Majd az eredményt visszailleszteni az egész projektbe.

Így a szakági tudás nem különálló szigetekként jelenik meg.

Hanem egy közös cél érdekében dolgozik.

Egyablakos rendszer – a beruházó szemszögéből

A beruházónak mindez végül nagyon egyszerű dolgot jelent.

• Nem neki kell eldöntenie, hogy egy problémával először a gépészt, az építészt, a statikust vagy az energetikust hívja.
• Nem neki kell a szakágak között közvetítenie.
• Nem neki kell felismernie, hogy egy döntés milyen további területeket érint.

Elmondja nekünk, mit szeretne elérni.

Mi pedig segítünk abból megfelelő szakmai kérdést, döntést és végül megvalósítható megoldást létrehozni.

Mert egy beruházás sikeréhez nemcsak jó szakemberekre van szükség. Arra is szükség van, hogy ugyanazon a projekten dolgozzanak.