A jó terv nem a rajzzal kezdődik

← Vissza a szakmai írásokhoz

Mielőtt építkezni kezdünk – 1. rész

Következő rész: A négyzetméterár jó tájékozódási pont. De rossz költségvetés. →

Amikor valaki építkezésbe kezd, általában már vannak elképzelései.

• Mekkora legyen az épület?
• Hány szoba legyen?
• Milyen legyen a nappali?
• Kell-e garázs?
• Milyen legyen a fűtés?
• Hová kerüljön a terasz?

Mi azonban nem azzal kezdjük, hogy megpróbáljuk ezeket rögtön alaprajzzá alakítani.

Először kérdezünk. Sokszor meglepően sokat.

Az első találkozás után nem tervet adunk. Hanem kérdéseket.

A Komplexnél a beruházás előkészítésének egyik első lépése egy általunk összeállított, az adott épületre és beruházásra szabott kérdéssor.

Ezt a beruházó magával viszi.

Nem kell azonnal mindenre válaszolnia.

Sőt, éppen ez a lényeg.

Legyen ideje végiggondolni.

Otthon.

A családjával.

A leendő használókkal.

Akár több napon keresztül.

Mert vannak kérdések, amelyekre egy tárgyalóasztal mellett könnyű gyors választ adni – aztán két nappal később rájövünk, hogy valójában egészen mást szeretnénk.

Nem azt kérdezzük, milyen házat szeretne. Megpróbáljuk kideríteni, hogyan szeretné használni.

• Hányan fogják használni az épületet?
• Hogyan telik egy átlagos reggel?
• Ki mikor érkezik haza?
• Dolgozik valaki rendszeresen otthonról?
• Gyakran érkeznek vendégek?
• Hol szeret együtt lenni a család, és hol van szükség nyugalomra?
• Mennyi tárolóhelyre van valójában szükség?
• Hová kerülnek a kerékpárok, sportfelszerelések vagy kerti eszközök?
• Hogyan használják majd a teraszt és a kertet?
• Milyen kapcsolatot szeretnének a belső és külső terek között?

Ezekből a válaszokból kezd kirajzolódni, hogy milyen épületre van valójában szükség.

A kérdések egy része nem is a jelenről szól

Egy épületet nem néhány évre építünk.

Ezért azt is megkérdezzük:

Mi történhet öt vagy tíz év múlva?

• Bővülhet a család?
• Elköltözhetnek a gyerekek?
• Szükség lehet földszinti hálószobára?
• Lehet később otthoni iroda?
• Felmerülhet elektromos autó?
• Napelem?
• Energiatárolás?
• Medence?
• Garázs vagy további parkoló?
• Bővíthető legyen az épület?
• Lehessen bizonyos helyiségek funkcióját később megváltoztatni?

Természetesen senki nem tudja pontosan megmondani, hogyan fog élni tíz év múlva.

Nem is ezt várjuk.

Azt szeretnénk elkerülni, hogy egy mai döntéssel szükségtelenül bezárjunk egy későbbi ajtót.

És vannak kérdések, amelyek elsőre talán furcsának tűnnek

• Mi az, amiért hajlandó többet fizetni?
• És mi az, amiért nem?
• Mi fontosabb: a nagyobb alapterület vagy a magasabb műszaki tartalom?
• Mi az a három dolog, amiből semmiképpen nem szeretne engedni?
• És melyik az a három, amelyben kompromisszumot tud kötni?
• Fontosabb a nagy nappali vagy egy plusz szoba?
• Garázs vagy nagyobb kert?
• Látvány vagy alacsonyabb üzemeltetési költség?
• Mi történne, ha a beruházás tervezett költsége 10 százalékkal magasabb lenne a vártnál?
• Hol kezdenénk el változtatni?

Ezek nem pusztán építészeti kérdések. Ezek beruházói döntések.

A kitöltött kérdéssorral kezdődik az igazán fontos beszélgetés

Amikor a beruházó visszatér, már egészen más alapokról tudunk beszélgetni.

Nem egy üres papír előtt ülünk.

Vannak válaszaink.

Vannak prioritásaink.

És ami legalább ilyen fontos:

vannak ellentmondásaink is.

• Szeretnénk nagy házat, de alacsony beruházási költséget.
• Nagy üvegfelületeket, de minimális nyári hőterhelést.
• Nagy kertet, garázst, medencét és teraszt egy korlátozott méretű telken.
• Maximális műszaki tartalmat egy meghatározott költségkeretből.

Ezek nem problémák.

Ezek azok a pontok, amelyekről még időben kell beszélni.

Ekkor kezdünk prioritásokat felállítani

• Mi az elsődleges?
• Mi a másodlagos?
• Mi az, ami jó lenne, de nem feltétlenül szükséges?
• Mi az, amit már most meg kell valósítani?
• És mit elég úgy előkészíteni, hogy később könnyen megvalósítható legyen?

Egy jó beruházói program nem kívánságlista.

Hanem egy átgondolt döntési rendszer.

Segít abban, hogy amikor később választani kell két műszaki, építészeti vagy pénzügyi megoldás között, tudjuk, melyik szolgálja jobban az eredeti célt.

Csak ezután érdemes igazán rajzolni

Amikor a tervező megkapja a beruházói programot, már nem egy általános mondatból kell kiindulnia:

„Szeretnénk egy körülbelül 150 négyzetméteres modern családi házat.”

Hanem sokkal pontosabb információból.

• Kik fogják használni.
• Hogyan fogják használni.
• Mely funkciók fontosak.
• Milyen jövőbeni lehetőségeket kell megőrizni.
• Milyen energetikai és műszaki elvárások vannak.
• Mik a prioritások.
• Hol lehet kompromisszumot kötni.
• És milyen pénzügyi keretek között kell mindezt megoldani.

Ez már nem egyszerűen egy elképzelés. Ez egy tervezési program.

Miért fordítunk erre ennyi időt?

Mert ezen a ponton még olcsó változtatni.

Ha a kérdéssor kitöltése közben derül ki, hogy valamit másképpen szeretnénk, annak nincs bontási költsége.

Ha a megbeszélésen kiderül, hogy két igényünk ütközik egymással, még van időnk eldönteni, melyik fontosabb.

Ha rájövünk, hogy egy elképzelés nem fér bele a beruházási keretbe, még kereshetünk más megoldást.

És ha egy olyan kérdés kerül elő, amelyre korábban egyáltalán nem gondoltunk, akkor a rendszer máris elérte az egyik legfontosabb célját.

A kérdést akkor tette fel, amikor még olcsó volt megválaszolni.

A jó terv ezért nálunk valóban nem a rajzzal kezdődik

• Hanem kérdésekkel.
• Gondolkodással.
• Prioritásokkal.
• Lehetőségekkel.
• Korlátokkal.

És azzal, hogy megpróbáljuk a beruházó fejében lévő elképzelést egy olyan programba rendezni, amelyből később valóban jó épület születhet.

Mi nem azzal kezdjük, hogy megrajzoljuk, amit elsőre mondott. Először segítünk pontosan meghatározni, mit érdemes megtervezni.