A hőszivattyúnak is kell egy jó hely

← Vissza a szakmai írásokhoz

Költséges tervezési hibák, amelyek csak későn derülnek ki – 2. rész

Az 1. részt itt olvashatja: Egy házat nem lehet később elfordítani

Következő rész: Nem minden négyzetméter ér ugyanannyit →

Egy modern épület gépészete egyre többet tud.

Hőszivattyú, padlófűtés, mennyezethűtés, klíma, szellőztetés, napelem, elektromosautó-töltés, okosvezérlés – ma már számtalan korszerű megoldás közül választhatunk.

Van azonban egy probléma.

Ezeknek nemcsak a költségvetésben, hanem az épületben és körülötte is helyet kell biztosítani.

És ezt jobb akkor végiggondolni, amikor még a tervek készülnek.

Hová kerül a hőszivattyú?

A terven sokszor csak egy kis téglalap.

A valóságban viszont egy kültéri gépészeti berendezés, amely működés közben hangot ad, levegőt mozgat, rezgést kelthet, karbantartást igényel, és egyszer majd cserélni is kell.

Ezért nem mindegy, hová kerül.

• A hálószoba ablaka mellé?
• A terasz közelébe?
• A szomszéd hálószobájával szemben?
• Egy szűk oldalkertbe?
• Vagy olyan helyre, ahol később növényzettel vagy kerítéssel próbáljuk majd eltakarni?

A kérdés nem egyszerűen az, hogy „elfér-e?”

Hanem az, hogy jó helyen lesz-e akkor is, amikor működik?

A gépészeti helyiség nem elvesztegetett terület

Egy új épület tervezésekor minden négyzetméternek ára van.

Érthető tehát a törekvés, hogy a gépészeti helyiség minél kisebb legyen.

Csakhogy a gépészetnek fizikailag el kell férnie.

Hőszivattyús rendszer, használati melegvíz-tároló, hidraulikai elemek, vízkezelés, elektromos berendezések, esetleg szellőztetőrendszer – és mindezekhez hozzá is kell férni.

Nemcsak a telepítés napján. Tíz év múlva is.

Mi történik, ha egy berendezést javítani kell?

• Ki lehet szerelni?
• Van előtte elegendő hely?
• Be lehet vinni a csereberendezést?
• Vagy egy egyszerű gépcsere bontással kezdődik?

A gépészeti helyiségből megspórolt néhány négyzetméter később könnyen sokszoros költséget okozhat.

Klíma? Majd ha szükség lesz rá…

Gyakori gondolat.

Az épület elkészül, jön az első igazán meleg nyár, és kiderül, hogy mégis szükség lenne hűtésre.

Ekkor kezdődik a kérdés:

• Hol vezessük el a csöveket?
• Hová kerüljön a kondenzvíz?
• Hol legyen a kültéri egység?
• Hogyan vigyük oda az elektromos kiállást?
• És hogyan oldjuk meg mindezt úgy, hogy ne kelljen egy frissen elkészült épület falait újra megbontani?

Nem feltétlenül kell minden berendezést azonnal megvásárolni.

De sokszor érdemes megteremteni a későbbi beépítés lehetőségét.

Napelem: nem csak a panelek számítanak

A napelemes rendszer lehetőségét is célszerű már az épület kialakításakor figyelembe venni.

• Milyen a tető tájolása?
• Mekkora összefüggő felület áll rendelkezésre?
• Hol vannak a tetőablakok, kémények és egyéb felépítmények?
• Mi fogja árnyékolni a tetőt?
• Hol vezethető majd a kábelezés?
• Hol lehet megfelelő helyet biztosítani az inverternek vagy egy későbbi energiatárolónak?

Egy rosszul kialakított tetőn utólag már jóval kevesebb lehetőségünk marad.

És ha elektromos autónk lesz?

Lehet, hogy ma még nincs. De vajon lesz öt év múlva?

Egy elektromosautó-töltő előkészítése az építkezés során viszonylag egyszerű feladat lehet.

Utólag viszont már burkolatot kell bontani, új kábelnyomvonalat kialakítani, elosztót módosítani vagy akár a rendelkezésre álló elektromos teljesítményt is bővíteni.

Ezért már a tervezéskor érdemes megkérdezni:

• Hol fognak állni az autók?
• Hová kerülhet a töltő?
• Milyen kábel szükséges hozzá?
• Megfelelő lesz az épület elektromos infrastruktúrája?
• Mi történik, ha később nem egy, hanem két elektromos autót szeretnénk tölteni?

Nem azt kell pontosan tudnunk, mire lesz szükségünk tíz év múlva

Ez lehetetlen.

A technológia változik, az élethelyzetünk változik, és az energiafelhasználási szokásaink is változhatnak.

A jó tervezés ezért nem azt jelenti, hogy minden lehetséges technológiát azonnal beépítünk.

Hanem azt, hogy lehetőség szerint nem zárjuk ki a későbbi fejlesztések lehetőségét.

• Egy üres védőcső.
• Egy előkészített elektromos kiállás.
• Egy megfelelően kialakított gépészeti helyiség.
• Egy átgondolt tetőfelület.
• Egy jól megválasztott hely a kültéri egységnek.

A kivitelezés során ezek sokszor kis tételek.

Utólag viszont falbontást, burkolatbontást, földmunkát, átalakítást és jelentős többletköltséget jelenthetnek.

A technológia önmagában még nem tesz korszerűvé egy épületet

Lehet a piacon elérhető egyik legjobb hőszivattyúnk.

Lehet napelemünk, intelligens vezérlésünk vagy elektromos autónk.

Ha azonban az épületet nem készítettük fel ezekre, a korszerű technológia könnyen kompromisszumok sorozatává válhat.

Ezért a tervezés során nemcsak azt érdemes megkérdezni: „Mit szeretnénk most beépíteni?”

Hanem azt is: „Mire lehet szükségünk később?”

Mert amit ma egy védőcsővel, egy kiállással vagy néhány négyzetméternyi átgondolt térrel megoldhatunk, azért később lehet, hogy falat, burkolatot vagy kertet kell bontanunk.

Folytatás a 3. részben: Nem minden négyzetméter ér ugyanannyit →